Egy építkezés, különösképp ha komplett házak kivitelezéséről van szó, mindig egy rendkívül költséges vállalás és gyakorta már a folyamat elején túllépjük a becsült költségkeretet. Ezért aztán érdemes számba venni, milyen kiegészítőkön szabad spórolni és miket tilos kihagyni.

A betonozás egy adott szakaszában alkalmazott kónusz például jellemzően olyan eszköz, amit sok esetben elhagynak, hiszen anélkül is működőképes lehet a kivitelezés. Ugyanakkor ez mégsem a legbölcsebb ötlet, mégpedig több okból kifolyólag sem. Ahhoz hogy ezt tökéletesen átlássuk, először is azt kell megvizsgálnunk, miképp is zajlik a nagyobb betonelemek létrehozása és miért létfontosságú ennek során a kónusz alkalmazása. Annak érdekében, hogy alapoknál, falazatoknál biztosított legyen a kellő stabilitás, bizonyos vastagság – és mennyiség – esetében acélrudakkal erősítik meg a struktúrát. Az így létrehozott vasbeton ugyanakkor csak abban az esetben lesz igazán tartós, ha a rudazatok a tökéletes pozícióban maradnak egészen a megszilárdulásig.

A kónusz egyik feladata ennek biztosítása. Emellett, bár az acél meglehetősen jól ellenáll a nedvességnek, a rudak végeinek takarásával könnyedén elősegíthető a korrózió elleni védelem. Ennél is fontosabb azonban, hogy a kiegészítő meggátolja a elemek későbbi károsodását. Nem nehéz elképzelni, mekkora nyomást képes kifejteni ekkora tömeg, így aztán egyáltalán nem mindegy, mekkora ponton tevődik az át a beton felületére. Mivel a kónusz egyfajta széles lezáróként működik, a feszítőerőt optimálisan képes eloszlatni, ezáltal meggátolja a beton elrepedését. Persze az optimális eredmények eléréséhez fontos a legmegfelelőbb modellt választani, ám ez szakértői segítség bevonásával nem egy bonyolult művelet. Legyünk tehát nagyon körültekintők a kónusz alkalmazását illetően, hiszen rengeteg későbbi problémától megkímélhetjük magunkat használatával.