A korszerű gépjárművek ma már számos vezetést segítő extrával fel vannak szerelve, így a közlekedés ma már jóval biztonságosabb, mint pár éve. Az egyik ilyen hasznos funkció nem más, mint a lejtmenetvezérlő, mely egyszerűbbé teszi a lejtőn való ereszkedést.

A lejtmenetvezérlő kapcsán itt tudhat meg bővebb információkat! A HDC, vagyis a lejtmenetvezérlő elsőként az 1988-tól gyártott Land Rover Freelander terepjáróba került beépítésre. A fejlesztés olyannyira sikeres volt, hogy idővel minden nagyobb gyártó felvette a kínálatába, vagyis az új autókba kérhető extra lett. A lejtmenetvezérlő feladata, ahogy neve is jól mutatja, hogy megkönnyítse a lejtőn való leereszkedést. Amíg aktív a szerkezet, addig nincs más dolga az autóvezetőnek, mint irányítani az autót. A pedálokat sem kell használni, mert a HDC felel a sebességért. Ha a gravitáció miatt felgyorsul a gépjármű, akkor a rendszer automatikusan működtetni kezdi a fékeket, így biztonságosan juthatunk le a meredek lejtőkön is. A műszerfalon található gomb segítségével a szerkezetet bármikor ki-be lehet kapcsolni.

Emellett a sebességet is előre lehet programozni, de menet közben is lehet ezen változtatni. Alapvetően leginkább csúszós, nehéz terepen van haszna ennek az eszköznek. Az igazán lejtős terepen az óránkénti öt-tíz kilométeres sebesség lehet megfelelő, ami ugyan kevésnek tűnhet, de nagyon gyakran a biztonságos ereszkedéshez ez a legoptimálisabb. Ha kevésbé lejtős a terep, akkor természetesen ennél nagyobb sebességgel is lehet haladni. A korszerű gépjárművekben a lejtmenetvezérlő akár hatvan kilométeres óránkénti sebesség mellett is használható. Érdemes tisztában lenni vele, hogy kikapcsolás esetén nem lesz azonnal inaktív a rendszer, mert csak fokozatosan áll le.