A gépjármű az egyik legnagyobb értékünk, melyben nem csak a használat során keletkezhet kár, hanem akár akkor is, ha a parkolóban vagy az utcán parkolunk vele. Ekkor joggal merül fel a kérdés, hogy ki fogja rendezni a kárunkat.

A parkoló autóban történt károkozás kapcsán ezen a linken tudhat meg bővebb információkat! Még a legtapasztaltabb sofőrrel is könnyen előfordulhat, hogy rányitja az autót a mellette állóra vagy meghúzza a mellette parkoló autót. A pillanatnyi figyelmetlenség könnyen károkozásba fordulhat. Ha parkoló autóban okozunk kárt és a tulaj a közelben tartózkodik, akkor a helyszínen meg tudunk vele állapodni és ki tudjuk tölteni a baleseti betétlapot. Ha nincs a környéken, de számíthatunk rá, hogy előbb-utóbb felbukkan, mert például egy bevásárlóközpont parkolójában történt a baleset, akkor érdemes várakoznunk. Ha nem tudhatjuk mikor jön meg a tulaj vagy nincs időnk hosszan várakozni, akkor töltsük ki önállóan a baleseti betétlapot majd azt és az elérhetőségünket tűzzük a balesetet szenvedett autó szélvédőjére és öt napon belül jelentsük az esetet a biztosítónak.

Ha mindezeket nem tesszük meg, hanem egész egyszerűen elhajtunk a helyszínről, mint aki jól végezte dolgát, akkor az cserbenhagyásnak minősül. Manapság nem nehéz kideríteni, hogy ki volt a cserbenhagyó, így büntetésre is számíthatunk. Nem csak emiatt nem éri meg elhajtani, hanem azért sem, mert a KGFB ez esetben is alkalmazható. Ha csak egy-két karcolásról van szó, akkor attól sem kell tartani, hogy romlik a bonus-malus besorolásunk, ha a kisebb értékű javítási költséget visszafizetjük. Ha mi szenvedtünk balesetet és a károkozó semmilyen elérhetőséget nem hagyott, akkor ki kell hívnunk a rendőrséget és bízni abban, hogy megtalálják a bűnös személyt. Viszont azzal is számolnunk kell, hogy ha nem lesz meg a károkozó, akkor nekünk kell állni a javítási költségeket, hacsak nem rendelkezünk CASCO-val.